Repertoár

 

Rómeó és Júlia
Egerházi Attila – Szergej Prokofjev:

Rómeó és Júlia

táncdráma három felvonásban

Ki ne ismerné a szerelmet és ki ne ismerné Shakespeare szerelemről szóló drámáját, a Rómeó és Júliát? Örök érvényű gondolatok és emberi viszonyok, az érzelmek legszélesebb skálája jelenik meg a két ellenségeskedő veronai család gyermekei között szövődött szerelem történetében. A tragédia egyik legnépszerűbb megzenésítése Prokofjev 1936-ban született balettje.

„Szergej Prokofjev elementáris, egyúttal drámai erejű balettzenéje sok koreográfust megihletett, mint ahogyan engem is. Olyan kortárs balett, pontosabban táncszínház megalkotása volt a célom, amely nem illusztrálja sem a Shakespeare által megírt művet, sem pedig Prokofjev zenéjét, hanem egyedi formanyelven keresztül újrateremti és láttatja a megírt, valamint a zenében rejlő, szavakba nem önthető drámát” – mondja a produkcióról a rendező-koreográfus. Egerházi Attila számára a Rómeó és Júlia alapvetően a szerelem, továbbá a félelem, annak egyik legerősebb megnyilvánulási formája, a gyűlölet, a meg nem értés, valamint az emberi gyarlóság és emelkedettség drámája.



Egerházi Attila – Pjotr Iljics Csajkovszkij:

Diótörő

családi balett két felvonásban

Mitől ünnep az ünnep? Mi hoz színeket, meleget a szürke és hideg hétköznapokba? Erre a kérdésre keresi és találja meg a választ a társulat új produkciója, amelyet Csajkovszkij muzsikájával, de a balett klasszikus verziójától eltérő módon állít színpadra Egerházi Attila Harangozó-díjas koreográfus, az intézmény igazgatója.

Egy átlagos, szürke panellakásban él a Stahlbaum család, ide érkezik meg karácsony este a minden tekintetben színes egyéniség, Drosselmeyer nagybácsi, aki humorával, szeretetével, „bűverejével” életet hoz a családba. Amikor a család nyugovóra tér, megtörténnek a Hoffmann meséjéből ismert csodák: életre kel a Diótörő figura, megjelennek és ugyancsak életre kelnek a különböző mesefigurák és lezajlik az a harc is, amelynek végén Marika, a főhős egy mesevilágban találja magát, Diótörő herceg oldalán. A pár a hópelyhek táncát követve jut el a kristálypalotába, ahol káprázatos ünnepséggel, látványos spanyol, kínai, keleti és orosz táncokkal fogadják őket, és eltáncolják a darab talán legismertebb részét, a Rózsakeringőt is.



Egerházi Attila – Pjotr Iljics Csajkovszkij:

Dióhéjban

Diótörő balettszvit

Diótörő olyan, szinte mindenki által ismert, „örökzöld” balett, amely karácsonykor a szeretet ünnepét varázsolja a színházakba és melegséggel tölti el az emberek szívét, lelkét.

A Székesfehérvári Balett Színház Diótörő című balettje nyomán készült a Dióhéjban címet viselő balettszvit, amely mint egy „dióhéjban” meséli el Marika álmát a Diótörő babával, a szörnnyel, valamint Diótörő herceggel és Mária hercegnővel.

Valamennyi korosztályt megszólító táncszínházi műről van szó, amely egyfajta „családi balettnek” tekinthető.

 



Bolero

Kortárs táncszínház három felvonásban

A Bolero című kortárs táncszínházi előadás a társulat első triple build, vagyis három egyfelvonásból álló estje. A felvonásokat semmi sem köti össze egymással: a triple build-ek esetében nem egymásra épülő „történetről” beszélünk, hanem különálló előadásokról van szó, amelyeket egy-egy szünet választ el egymástól.

Az első felvonás első etűdje, a Blablabla humorba csomagolva nevettet saját magunkon, hétköznapi problémáinkon. Az est második darabja, az Aquarell szivárvány egy keserédes hangulat, a felvonást záró Csókok pedig vidám tánc-puzzle. A második felvonásban a Zárt függönyök című produkció látható, amelyben persze szétnyílik majd a függöny, és egy ismeretlen-ismerős világra, akár saját világunkra csodálkozhatunk rá, népes szereplőgárda segítségével. Az estet lezáró harmadik felvonásban a Rúzs című darab Ravel Bolerójának elementáris zenei megnyilvánulásait fogalmazza tánccá, és egyre hevülő tempóval és dinamikával, lüktetve éri el tetőfokát. Valamennyi produkció koreográfusa Egerházi Attila, a Székesfehérvári Balett Színház igazgatója.