Repertoár

 

Vendégségben Kafkánál

táncos „videoklip” Franz Kafkáról

Az egyfelvonásos táncdráma egy puzzle-szerűen szerkesztett mű a világhírű író, Franz Kafka alakjáról, munkásságáról.

„A táncszínházi mű megalkotásával nem egy bizonyos kafkai mű tárgyalása volt a célom, hanem az író ismert vagy kevésbé ismert műveiből „videoklip-szerűen” szerkesztett dramaturgiával a kafkai világlátást kívántam egy eredeti hangvételű balett által úgy megfogalmazni, amiként azt én látom. Szándékom szerint olyan táncművet kívánok létrehozni, amelynek dramaturgiáját mintha Kafka szerkesztette volna, és az író maga koreografálta volna a balettet” – mondta a darabról a rendező-koreográfus.

 


 

Homokrajzok

táncszínházi est két felvonásban

A Homokrajzok című táncszínházi estben három egyfelvonásos kortárs balettet láthat a táncot kedvelő közönség. Az első, az Eltűnőben címet viselő költői hangvételű táncmű az emberi kapcsolatok törékenységéről, sérülékenységéről szól. A Kristian Ole Tangen norvég koreográfus által nyolc táncművészre komponált darab lesz az első olyan mű a Székesfehérvári Balett Színház repertoárján, amelyet vendég koreográfus készít a társulat számára. A második, az est címadó darabja, a Homokrajzok, amelyet Egerházi Attila rendez és koreografál, költői képet rajzol az elmúlásról, miközben a táncosi lét tiszavirág életű mivoltáról szól. Az estet záró harmadik balett, a Félhomály félelmeinkről és a démonjainkkal vívott harcról szól.

 



Egerházi Attila – Szergej Prokofjev:

Rómeó és Júlia

táncdráma három felvonásban

Ki ne ismerné a szerelmet és ki ne ismerné Shakespeare szerelemről szóló drámáját, a Rómeó és Júliát? Örök érvényű gondolatok és emberi viszonyok, az érzelmek legszélesebb skálája jelenik meg a két ellenségeskedő veronai család gyermekei között szövődött szerelem történetében. A tragédia egyik legnépszerűbb megzenésítése Prokofjev 1936-ban született balettje.

„Szergej Prokofjev elementáris, egyúttal drámai erejű balettzenéje sok koreográfust megihletett, mint ahogyan engem is. Olyan kortárs balett, pontosabban táncszínház megalkotása volt a célom, amely nem illusztrálja sem a Shakespeare által megírt művet, sem pedig Prokofjev zenéjét, hanem egyedi formanyelven keresztül újrateremti és láttatja a megírt, valamint a zenében rejlő, szavakba nem önthető drámát” – mondja a produkcióról a rendező-koreográfus. Egerházi Attila számára a Rómeó és Júlia alapvetően a szerelem, továbbá a félelem, annak egyik legerősebb megnyilvánulási formája, a gyűlölet, a meg nem értés, valamint az emberi gyarlóság és emelkedettség drámája.



Egerházi Attila – Pjotr Iljics Csajkovszkij:

Diótörő

családi balett két felvonásban

Mitől ünnep az ünnep? Mi hoz színeket, meleget a szürke és hideg hétköznapokba? Erre a kérdésre keresi és találja meg a választ a társulat új produkciója, amelyet Csajkovszkij muzsikájával, de a balett klasszikus verziójától eltérő módon állít színpadra Egerházi Attila Harangozó-díjas koreográfus, az intézmény igazgatója.

Egy átlagos, szürke panellakásban él a Stahlbaum család, ide érkezik meg karácsony este a minden tekintetben színes egyéniség, Drosselmeyer nagybácsi, aki humorával, szeretetével, „bűverejével” életet hoz a családba. Amikor a család nyugovóra tér, megtörténnek a Hoffmann meséjéből ismert csodák: életre kel a Diótörő figura, megjelennek és ugyancsak életre kelnek a különböző mesefigurák és lezajlik az a harc is, amelynek végén Marika, a főhős egy mesevilágban találja magát, Diótörő herceg oldalán. A pár a hópelyhek táncát követve jut el a kristálypalotába, ahol káprázatos ünnepséggel, látványos spanyol, kínai, keleti és orosz táncokkal fogadják őket, és eltáncolják a darab talán legismertebb részét, a Rózsakeringőt is.



Egerházi Attila – Pjotr Iljics Csajkovszkij:

Dióhéjban

Diótörő balettszvit

Diótörő olyan, szinte mindenki által ismert, „örökzöld” balett, amely karácsonykor a szeretet ünnepét varázsolja a színházakba és melegséggel tölti el az emberek szívét, lelkét.

A Székesfehérvári Balett Színház Diótörő című balettje nyomán készült a Dióhéjban címet viselő balettszvit, amely mint egy „dióhéjban” meséli el Marika álmát a Diótörő babával, a szörnnyel, valamint Diótörő herceggel és Mária hercegnővel.

Valamennyi korosztályt megszólító táncszínházi műről van szó, amely egyfajta „családi balettnek” tekinthető.

 



Bolero

Kortárs táncszínház három felvonásban

A Bolero című kortárs táncszínházi előadás a társulat első triple build, vagyis három egyfelvonásból álló estje. A felvonásokat semmi sem köti össze egymással: a triple build-ek esetében nem egymásra épülő „történetről” beszélünk, hanem különálló előadásokról van szó, amelyeket egy-egy szünet választ el egymástól.

Az első felvonás első etűdje, a Blablabla humorba csomagolva nevettet saját magunkon, hétköznapi problémáinkon. Az est második darabja, az Aquarell szivárvány egy keserédes hangulat, a felvonást záró Csókok pedig vidám tánc-puzzle. A második felvonásban a Zárt függönyök című produkció látható, amelyben persze szétnyílik majd a függöny, és egy ismeretlen-ismerős világra, akár saját világunkra csodálkozhatunk rá, népes szereplőgárda segítségével. Az estet lezáró harmadik felvonásban a Rúzs című darab Ravel Bolerójának elementáris zenei megnyilvánulásait fogalmazza tánccá, és egyre hevülő tempóval és dinamikával, lüktetve éri el tetőfokát. Valamennyi produkció koreográfusa Egerházi Attila, a Székesfehérvári Balett Színház igazgatója.