Un Ballo
táncszínházi est két felvonásban
A Székesfehérvári Balett Színház bemutatója, a világhírű cseh koreográfus Jiří Kylián Un Ballo műve és Egerházi Attila Müller Péter Isten bohócai regénye alapján készült CIRKUSZ című kortárs táncszínházi produkciója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósul meg. Az Un Ballo egy mindenféle komplex érzelmi tartalomtól mentes mű, mindazonáltal Ravel kompozíciói, melyeket az alkotó a darabhoz választott, a halál témáját dolgozzák fel. A CIRKUSZ produkciót inspiráló regény egy fikció, egy lebontásra ítélt cirkusz porondján a bohócok mestere az utolsó estén tánccal tanítja a tanoncokat. Bibliai hasonlattal élve a mű felfogható egyfajta utolsó vacsorának, amelyen a mester beavatja tanítványait a szeretet varázshatalmának titkaiba.
Percről percre
táncszínházi est három felvonásban
Az irodalom és a táncszínház találkozása Örkény István és L. Simon László művei, Egerházi Attila és Ole Kristian Tangen koreográfiái által. A Tilos a fűre lépni tilos! darabban Örkény István írásai mellett elhangzik L. Simon László Paprika koszorú című repetitív költeménye, mely szövegek maguk válnak zenévé, a táncosok ezekre táncolnak. Ole Kristian Tangen Eltűnőben című kortárs balettje költői hangvételű táncmű, az emberi kapcsolatok törékenységéről, sérülékenységéről szól. „Idézőjelek” címmel a kortárs író és költő, L. Simon László korábbi könyvének az alkotó által megszerkesztett részleteire készített koreográfiát Egerházi Attila.
1222
zenés történelmi játék
Összművészeti történelmi produkció az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója tiszteletére. Egerházi Attila, a Székesfehérvári Balett Színház igazgatója hangsúlyozta, a színházművészet feladata, hogy az eseményeket, történéseket lélekkel „megfoghatóvá” tegye. Az ünnepi produkció olyan jelentős társulatok művészeit vonultatja fel, mint a Vörösmarty Színház, a produkciót létrehozó Székesfehérvári Balett Színház, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, az Alba Regia Táncegyesület, valamint a székesfehérvári Vox Mirabilis Kamarakórus. A fenti intézmények, illetve társulatok mellett egy szcenírozott installációval képviselteti magát a Szent István Király Múzeum is.
Prométheusz
táncszínházi est két felvonásban
Alexander Ekman Szeszély című, humorral telített darabja a való életből vett, változatos szituációkat mutat be, emberekről szól, akik küzdenek a beilleszkedéssel, és folyton racionálisan igyekeznek viselkedni.
Egerházi Attila értelmezésében Prométheusz antihős. Ez a helyzet tragikomikus elemeket visz a történetbe, és a balett egyfajta burleszkké alakul.
Pillangók
táncszínházi est három felvonásban
A Zero Gravity című balettel Egerházi Attila az ember istenadta szabadságvágyát fejezi ki. A balett tulajdonképpen egy látomás, egyfajta költői kép, amely az ember súlytalanság, vagy még inkább súlytalan lebegés iránti vágyát ragadja meg. Lukáš Timulak koreográfus szerint az új élmények, helyek, helyzetek keresése része az ember természetének. Az A Place Between című darabban azokat a futó pillanatokat fedezi fel, mikor időnként rátalálunk egy-egy átmeneti állomásra vagy állapotra, de ritkán találunk maradandó helyet, mely elégedettséggel tölthet el. Mindannyian szüntelenül két tevékenység között létezünk. A Pillangók című balett eredendően a vágyról szól. Egerházi Attila koreográfus számára a pillangók az élet költőiségét testesítik meg.
Hattyúk tava
kétfelvonásos táncszínházi produkció
A sokak által jól ismert Hattyúk tava baletthez képest Egerházi Attila másként, más történettel fogalmazza újra a darabot. Olvasatában Siegfried egy meghasadt tudatú fiatalember, akit édesanyjával való viszonyából eredő gyermekkori traumái fogva tartanak. A darab karakterei és történései tulajdonképpen Siegfried agyszüleményei, látomásai. Ő maga mindvégig egy szobában ül, miközben önmaga jó és rossz énjét vetíti ki Odette és Rothbart figurájára. A táncszínházi produkció egyfajta pszichodráma, ha úgy tetszik, pszichoanalízis. A rendező-koreográfus számára fontos, hogy Csajkovszkij erőteljes és briliáns zenei világát képpé formálja, láthatóvá tegye a zenét.
Fantomfájdalom
táncdráma egy felvonásban
A táncdráma a trianoni békediktátum századik évfordulójára készült, de nem törekszik az igazságtalan döntéshez vezető, vagy az azt követő politikatörténeti események bemutatására. Az alkotók egy nagy történelmi pannó megrajzolása helyett hétköznapi emberek sorsain, küzdelmein és tragédiáin keresztül mutatják be, miként hathat a politika, a háború, valamint egy csodálatos ország felszabdalása, és az egyén önazonosságára érzéketlen nagyhatalmi logika a szétszakított családok életére.
Carmen
táncszínházi est három felvonásban
A Carmen táncdráma az alapvető emberi érzelmeket veszi górcső alá: szerelem, szerelemféltés, féltékenység, vágy, csábítás, valamint a férfi és nő között létrejövő dominancia. A Szeszély című, humorral telített darab a való életből vett, változatos szituációkat mutat be, emberekről szól, akik küzdenek a beilleszkedéssel, és folyton racionálisan igyekeznek viselkedni. Az Aritmia balettet a koronavírus-járvány kapcsán, annak társadalomra gyakorolt hatásainak, valamint a karantén időszaknak dedikálva alkotta meg Egerházi Attila. A megszokott életritmusunk megtört, megváltozott, ha úgy tetszik, bizonyos értelemben véve aritmikussá vált.
Aladdin
családi mesebalett
Egy fiú története, aki nem félt nagyot álmodni.
Egy fiúé, aki nem félt küzdeni.
Egy fiúé, aki nem félt mindent feladni a boldogságért.
Aladdin, a tiszta szívű tolvaj fiú történetéről szól a mesénk, aki megpróbáltatásai során elnyeri a szépséges Jázmin hercegnő kezét. Varázsszőnyegünkön elrepítünk egy titokzatos arab birodalomba, ahol csodából és nevetésből nem lesz hiány. Izgalmas bazár, kincsekkel teli barlang, misztikus csodalámpa egy tréfás kedvű dzsinnel, pompás palota egy vajszívű szultánnal és egy hataloméhes udvari varázslóval – a jó és a rossz örök harca, a szegénység és a gazdagság találkozása. A Székesfehérvári Balett Színház tavaszi bemutatóján Aladdin és Jázmin hercegnő várja az óvodásokat, kisiskolásokat.
Éljük át együtt a csodát!
Franc
egyfelvonásos tánckrimi
Az egyfelvonásos táncdráma egy puzzle-szerűen szerkesztett mű a világhírű író, Franz Kafka alakjáról, munkásságáról.
„A táncszínházi mű megalkotásával nem egy bizonyos kafkai mű tárgyalása volt a célom, hanem az író ismert vagy kevésbé ismert műveiből „videoklip-szerűen” szerkesztett dramaturgiával a kafkai világlátást kívántam egy eredeti hangvételű balett által úgy megfogalmazni, amiként azt én látom. Szándékom szerint olyan táncművet kívánok létrehozni, amelynek dramaturgiáját mintha Kafka szerkesztette volna, és az író maga koreografálta volna a balettet” – mondta a darabról a rendező-koreográfus.
Homokrajzok
táncszínházi est két felvonásban
A Homokrajzok című táncszínházi estben három egyfelvonásos kortárs balettet láthat a táncot kedvelő közönség. Az első, az Eltűnőben címet viselő költői hangvételű táncmű az emberi kapcsolatok törékenységéről, sérülékenységéről szól. A Kristian Ole Tangen norvég koreográfus által nyolc táncművészre komponált darab lesz az első olyan mű a Székesfehérvári Balett Színház repertoárján, amelyet vendég koreográfus készít a társulat számára. A második, az est címadó darabja, a Homokrajzok, amelyet Egerházi Attila rendez és koreografál, költői képet rajzol az elmúlásról, miközben a táncosi lét tiszavirág életű mivoltáról szól. Az estet záró harmadik balett, a Félhomály félelmeinkről és a démonjainkkal vívott harcról szól.
Egerházi Attila – Szergej Prokofjev:
Rómeó és Júlia
táncdráma három felvonásban
Ki ne ismerné a szerelmet és ki ne ismerné Shakespeare szerelemről szóló drámáját, a Rómeó és Júliát? Örök érvényű gondolatok és emberi viszonyok, az érzelmek legszélesebb skálája jelenik meg a két ellenségeskedő veronai család gyermekei között szövődött szerelem történetében. A tragédia egyik legnépszerűbb megzenésítése Prokofjev 1936-ban született balettje.
„Szergej Prokofjev elementáris, egyúttal drámai erejű balettzenéje sok koreográfust megihletett, mint ahogyan engem is. Olyan kortárs balett, pontosabban táncszínház megalkotása volt a célom, amely nem illusztrálja sem a Shakespeare által megírt művet, sem pedig Prokofjev zenéjét, hanem egyedi formanyelven keresztül újrateremti és láttatja a megírt, valamint a zenében rejlő, szavakba nem önthető drámát” – mondja a produkcióról a rendező-koreográfus. Egerházi Attila számára a Rómeó és Júlia alapvetően a szerelem, továbbá a félelem, annak egyik legerősebb megnyilvánulási formája, a gyűlölet, a meg nem értés, valamint az emberi gyarlóság és emelkedettség drámája.
Egerházi Attila – Pjotr Iljics Csajkovszkij:
Diótörő
családi balett két felvonásban
Mitől ünnep az ünnep? Mi hoz színeket, meleget a szürke és hideg hétköznapokba? Erre a kérdésre keresi és találja meg a választ a társulat új produkciója, amelyet Csajkovszkij muzsikájával, de a balett klasszikus verziójától eltérő módon állít színpadra Egerházi Attila Harangozó-díjas koreográfus, az intézmény igazgatója.
Egy átlagos, szürke panellakásban él a Stahlbaum család, ide érkezik meg karácsony este a minden tekintetben színes egyéniség, Drosselmeyer nagybácsi, aki humorával, szeretetével, „varázserejével” életet hoz a családba. Amikor a család nyugovóra tér, megtörténnek a Hoffmann meséjéből ismert csodák: életre kel a Diótörő figura, megjelennek és ugyancsak életre kelnek a különböző mesefigurák és lezajlik az a harc is, amelynek végén Marika, a főhős egy mesevilágban találja magát, Diótörő herceg oldalán. A pár a hópelyhek táncát követve jut el a kristálypalotába, ahol káprázatos ünnepséggel, látványos spanyol, kínai, keleti és orosz táncokkal fogadják őket, és eltáncolják a darab talán legismertebb részét, a Rózsakeringőt is.
Egerházi Attila – Pjotr Iljics Csajkovszkij:
Dióhéjban
Diótörő balettszvit
A Diótörő olyan, szinte mindenki által ismert, „örökzöld” balett, amely karácsonykor a szeretet ünnepét varázsolja a színházakba és melegséggel tölti el az emberek szívét, lelkét.
A Székesfehérvári Balett Színház Diótörő című balettje nyomán készült a Dióhéjban címet viselő balettszvit, amely mint egy „dióhéjban” meséli el Marika álmát a Diótörő babával, a szörnnyel, valamint Diótörő herceggel és Mária hercegnővel.
Valamennyi korosztályt megszólító táncszínházi műről van szó, amely egyfajta „családi balettnek” tekinthető.
Bolero
Kortárs táncszínház három felvonásban
A Bolero című kortárs táncszínházi előadás a társulat első triple build, vagyis három egyfelvonásból álló estje. A felvonásokat semmi sem köti össze egymással: a triple build-ek esetében nem egymásra épülő „történetről” beszélünk, hanem különálló előadásokról van szó, amelyeket egy-egy szünet választ el egymástól.
Az első felvonás első etűdje, a Blablabla humorba csomagolva nevettet saját magunkon, hétköznapi problémáinkon. Az est második darabja, az Aquarell szivárvány egy keserédes hangulat, a felvonást záró Csókok pedig vidám tánc-puzzle. A második felvonásban a Zárt függönyök című produkció látható, amelyben persze szétnyílik majd a függöny, és egy ismeretlen-ismerős világra, akár saját világunkra csodálkozhatunk rá, népes szereplőgárda segítségével. Az estet lezáró harmadik felvonásban a Rúzs című darab Ravel Bolerójának elementáris zenei megnyilvánulásait fogalmazza tánccá, és egyre hevülő tempóval és dinamikával, lüktetve éri el tetőfokát. Valamennyi produkció koreográfusa Egerházi Attila, a Székesfehérvári Balett Színház igazgatója.